???

Mostanában nagyon jól érzem magam. Néha úgy érzem, hogy túl jól.
Nem érdemlem ezt meg.
Ez a nyár. Ez a nyár életem eddigi legjobb nyara, mégse merem magam túl jól érezni, mert félek hogy ha csak egy pillanatig is jól érzem magam akkor minden szerte foszlik. És én ezt nem akarom.
Elmesélek egy történetet. :)
Él egy lány. Ez a lány mindig boldog, egyfolytában csak mosolyog. Eközben legbelül csak ürességet érez.
Úgy érzi nincs senki akire bármikor számíthat. Ekkor megismer egy fiút. Nem tudja felfogni mit is érez iránta valójában.
Mindennap beszélnek. Ez a fiú teljesen olyan mint ő. Ugyanazokat a dolgokat szereti és ugyanazokon a dolgokon tud nevetni.
Egyszer a lány észreveszi, hogy vonzódik ehhez a fiúhoz. Nem akarja bevallani magának, de ez az igazság.
A lány úgy gondolja, hogy biztos csak nagyon jó barátságban vannak, és nem érdekli őt ez az érzés.
Megpróbálja elfelejteni. De ekkor a fiú egyetlen mondatával mindent újra előhoz.
A lány összezavarodik és nem tudja mi történik most, mit is érez valójában... Az nap este a lány nem tud aludni.
Csak a fiúra tud gondolni. És rájön, hogy igazából nem akar tőle semmit, de vonzódik hozzá.
Létezik ilyen? Nem gondoltam volna... A lány mint mindennap, most is a gép előtt ül és várja, hogy beszéljenek.
Nos, hogy őszintén beszéljek ez a lány én vagyok és csak reménykedhetek, hogy a fiú nem olvassa el ezt, mert akkor rájönne mindenre és én ezt nem akarom.
Gondolom most azt kérdezitek, hogy akkor meg minek írtam le.
Őszintén én sem tudom.
Egyszerűen úgy éreztem, hogy ezzel mindent megoldok. És igen sokkal jobban érzem magam most, hogy leírtam.
És én s z e r e t e m ezt a fiút.
... szeretem a hülyeségeit.
... szeretem hogy megért.
... szeretem hogy nem néz le.
...és a legjobb, hogy hasonlít rám.
szeretem.. mint egy barátot.. egy nagyon nagyon jó barátot..